Nem akarok idegbeteg Anya lenni! Mit tegyek?
Dr. Kohári György pszichoterapeuta, orvost kérdeztük anyai gondokról, a pszichoterápia lehetőségeiről. Hova fordulhat egy édesanya végső elkeseredésében, ha szétnyomják a teendők, és úgy érzi, nem tud egyszerre minden fronton megfelelni.
Nem akarok idegbeteg Anya lenni!
Tudom, hogy nem vagyok egyedül ezzel az érzéssel. Tudom, mások is veszekednek a családdal. Valahogy mégsem vígasztalt soha. Valahogy mégis állandó lelkiismeret-furdalás van miatta, mert nem ilyen anyuka akartam lenni. Elolvastam millió gyereknevelési könyvet, és úgy képzeltem, hogy én leszek a tökéletes Anya, akit nem lehet felbosszantani, hiszen „a gyerek csak próbálgatja a határait”.
Aztán a hétköznapok mégsem így néznek ki. Egyik kezemmel még a gulyást kavarom, másikkal a házit javítom, közben hívnak a cégtől, a gyerekek valami színes ceruzán marakodnak. Én meg érzem, hogy megy fel bennem a pumpa. Ezerszer átélt jelenetek. Megint nekem kell döntőbírónak lenni, megint késésben vagyunk, este 9-kor is itt leszünk a könyv fölött. Még ott a mosás, még a macskák nem kaptak enni. A feladatok végtelen sora, a problémák tömkelege, amit mind egyszerre kéne elsimítani.
Tehetetlen düh. Leginkább ezt éreztem ilyenkor. De nem szeretem ezt érezni. Nem akartam a gyerekekkel veszekedni. Ezért is kerestem fel dr. Kohári Györgyöt, aki orvos, és pszichoterapeuta, hogy megtanítson megnyugodni. Ebben a cikkben őt kértem meg, hogy meséljen arról, hogy az anyukáknak hogyan tud ebben a helyzetben segíteni. Nem akarom lelőni a poént, de én már tudom, hogy van megoldás a feszültségre. Meg lehet tanulni megnyugodni.
Hogyan segít a Pszichoterápia?
Több egymással párhuzamos hatással is. A terapeuta empátiával, elfogadással fordul a klienshez nyíltan, célozgatásoktól mentesen, őszintén, így egy erős bizalmi légkör, szövetség képződik, amely a problémákkal történő megbirkózás feltétele, de egyben hatótényezője is. Ezeken kívül a terapeuta a saját terápiás irányultságának megfelelő specifikus intervenciókat, technikákat is használ.
Milyen problémákkal szoktak az édesanyák Önhöz fordulni, mennyire szokványos a „nem vagyok elég jó anya” megfogalmazás?
Ezzel a gondolattal sokan keresnek fel. Mondhatnám, hogy még ha nem is ez a fő problémájuk, az anyák döntő többségét foglalkoztatja, hogy mennyire sikeresek ebben a nagyon fontos szerepben.
Jobb anya lehetek, ha pszichoterápiára járok?
Ha a kérdés felmerül, hogy „Milyen anya vagyok én?” és erre a lelke mélyéből azt válaszolja, hogy „Rossz anya vagyok. „ vagy „Nem vagyok elég jó anya.” és ez lehangoltsággal, szorongással társul, tartósan fennáll és szenvedést, belső vívódást okoz, akkor a pszichoterápia segíthet.
Mi a különbség a kognitív terápia, és a viselkedés terápia között, egyáltalán mik ezek?
A kongnitív terápia inkább elmélkedés, gondolkodás útján a lelki működéseink megismerését és olyan korrekcióját jelenti, hogy a megismerési stratégiánk, gondolkodásunk megváltozik. A logikai hibák, amelyek gyakran szorongást, lehangoltságot akár depressziót okoznak, kiküszöbölődnek.
A viselkedés terápia során a tényleges viselkedést befolyásoljuk, amely azután a lelki panaszok csökkenéséhez vezet. Mondok egy egyszerű példát, ami közismert: Keveset mozgó szorongó vagy lehangolt ember menjen el sportolni vagy töltsön több időt a szeretteivel, barátaival. Az így eltöltött idő alatt és azt követően is jobb lesz a hangulata, csökken a feszültségi szintje.
Az autogén tréningnek mi a lényege?
A páciens megtanulja saját testének jelzéseit pontosabban értelmezni, ami nagyon jelentős feszültség csökkenéssel jár. Az autogén tréninget rendszeresen végezve sokkal nyugodtabbá válunk és a stresszhelyzetekben is csak kis mértékben nő a feszültségi szintünk.
Ha az ember abbahagyja a relaxálást (autogén tréninget), mikor válik megint dühössé?
Ezt nehéz megmondani. A dühösség függ a külső körülményektől is. Inkább onnan érdemes megközelíteni, hogy aki folyamatosan csinálja egy sokkal jobb életminőséget, hangulati kiegyensúlyozottságot tud magának biztosítani. Tehát sokkal többet tud elérni a használatával, mint csupán a dühösség elkerülését.
Ha Anya nem boldog, senki sem az. Hogy lesz Anya boldog, ha összenyomják a terhek?
Logikailag két terület adódik. Tényleg sok a teher vagy ő érzékeli a terheket nagynak. Az első eset inkább életvezetési, családi együttműködési kérdés. Tud-e csökkenteni a tényleges terhein. Például eddig mindig ő vigyázott a gyerekekre vagy tanult velük, végezte a házimunkát stb. de ha hetente pár napon a férj, a nagyszülők átvesznek ezekből a feladatokból, akkor tud egy kis időt fordítani magára. Lehet, hogy csak ő érzékeli soknak a terhelést ez már pszichoterápiás kérdés, de még inkább az ha tényleg sok a teher, de ő maga vállalja be és képtelen bármit is kiengedni a kezéből, mert meg van győződve, hogy csak akkor biztos/biztonságos ha ő maga csinálja meg.
Mikor éri meg pszichoterápiára járni?
Ha a lehangoltság vagy a szorongás olyan fokú, hogy nagy lelki megterhelést jelent, vagy egyre növekszik a mértéke, bármit is próbálunk meg tenni ellene.
Mennyi idő, míg leesik az ember válláról a teher?
Az időtartam változó. Nagyban függ a kliens motivációjától, a személyisége rugalmasságától. El kell azt is fogadni, hogy nem magától oldódik a helyzet, szűnnek meg a problémák, (pontosabban a problémákhoz való hozzáállásunk), hanem ezért tenni kell. Ez sokszor nehéz, megterhelő is lehet.
Hol lehet önt elérni, ha valaki segítségre szorul?
Dr. Kohári György orvos, pszichoterapeuta 06-30-237-87-04 1141 Budapest, Mogyoródi út 127/B.
