Montessori játékok

Montessori elven működő játékok

Maria Montessori hatása a játékiparra

Egy nagyon érdekes, és messzire vezető témát szeretnénk most viszonylag röviden, ebben a cikkben boncolgatni, a Montesszori elven kialakított játékokkal fogunk foglalkozni. Sok olyan játék van, amit nem konkrétan Montessori Mária „talált fel” de az ő megfigyelései ösztönözték a játék készítőjét feltalálóját a játék kialakításának módjára.

Maria Montessori élete

Aki nem ismerné, vagy semmit nem tud róla, azoknak egy kis összefoglaló elöljáróban. Maria Montessori 1870-ben született Olaszországban. Beiratkozott az orvosi egyetemre, ahol addig csak férfiak tanulhattak. A tanulmányi eredményei miatt azonban az egyetem felvette. Először antropológiát tanult, később azonban már elmekórtani, pszihológiai vizsgálatokat is végzett. Már a tanulmányai alatt  Giuseppe Montesano professzor mellett fogyatékos gyermekekkel kezdett foglalkozni. Akkoriban azokat a gyerekeket, akiket elhagytak, elmegyógyintézetekbe vitték, ahol nem tanították őket, ellenben pszihiátriai kezelés alatt álló emberekkel voltak összezárva. El sem tudjuk képzelni, miken mehettek keresztül ezek a szegény sorsú gyerekek.

Montessano professzor csapata elvitte őket az egyetemre, hogy egyáltalán azt kiderítsék, hogy elmebetegek-e. Mint egyetlen nőben, gyakorlatilag Montessori Máriában valószínűleg valamiféle anyai ösztönféleségtől vezérelve egészen más vizsgálati és kísérleti módszerekkel kezdett a gyerekekkel foglalkozni, mint a többi orvos. A gyerekek üres szobákban, gyakorlatilag apátiába süllyedve kedvtelenül meredtek maguk elé. Az életéről szóló filmben ezen a ponton kivitte őket az esőbe játszani, pocsolyázni. Akkor először a gyerekek találkoztak az önfeledtség és a boldogság érzésével.

Ezután elment, hogy megtanulja az asztalos mesterséget, és játékokat kezdett el készíteni a gyerekeknek. Ezeknek az eszközöknek a segítségével gyakorlatilag csodát tett, és visszahozta őket az életbe. Megtanultak írni, és olvasni. Ne feledjük, olyan gyerekekről beszélünk, akikről korábban azt se tudták megállapítani, hogy egyáltalán épelméjűek-e!

Nő létére az akkori korszellemhez ellenére hihetetlen eredményeket ért el. A magánélete miatt azonban úgy döntött, hogy nem csak a fogyatékos gyermekekkel, hanem egészségesekkel is szeretne foglalkozni. Róma szegénynegyedében megalakította az első gyermekek házát, itt inkább kisebb gyerekekkel foglalkoztak. A megfigyelései, alaptézisei a mai gyermeknevelésre, az óvodáink kialakítására, a játékaink megalkotására nagyon nagy hatással vannak. Nyilván a tudomány fejlődik, a játékok is sokat változtak, de természetesen van, amiben nincs új a nap alatt.  

Egy rendkívüli képességekkel megáldott ember volt, aki rengeteget tett a gyermekekért, az ő fejlődésükért, világviszonylatban ismert és elismert kutatási eredményei vannak. Az egyik legismertebb pedagógusnővé vált. Több könyvet is írt a módszereiről, megfigyeléseiről.

Az életéről szóló filmet mindenkinek ajánlom, mert rendkívül megindító, és egyben inspiráló is.

Montessori alaptézise:

„A gyermek tisztelete, mert Maria Montessori szerint minden gyermekben él a cselekvési vágy és a világ megismerésének igénye, ennélfogva biztosítani kell számukra a spontán, szabad tevékenység lehetőségeit, a megfelelő környezetet. A gyermek maga végezzen el mindent, ami fejlődését elősegíti, önmaga alkossa meg képzeteit, fejlessze érzékszerveit, építse fel tudatát. A nevelő nem 'informátor' hanem a tanulók individuális önművelési folyamatának hátterében tevékenykedő 'organizátor.' Az öntevékenységhez a pedagógiai célok megvalósításához szükségesek a nevelés tartalmát hordozó, önerősítésre, önfejlesztésre épülő speciális fejlesztő eszközök, amelyekkel a gyermek szabadon, saját időbeosztása szerint tevékenykedik, szem előtt tartva társai érdekeit.”  (Kurucz Rózsa összefoglalása, lásd P. L. 2. köt. Budapest, 1997. 485. o.)

Montessori játékok közös tulajdonságai

Ha Montessori játékokról beszélünk, nyilván elsőként a Montessori torony jut mindenkinek eszébe, pedig állítólag azt pont nem is ő találta ki. Azonban az alapelvei erre a játékra is igazak, mégpedig:

• A gyermek méreteihez igazodik
• Esztétikus, színes ezzel is inspirálva a gyerekeket cselekvésre
• Tartalmazza a megoldás kontrollját
• Meghatározott tanulási céllal jöttek létre, egy bizonyos ismeretre szeretnék a gyermeket ráébreszteni. Konkrétan a kisebb nagyobb fogalmára, a színek esztétikus elrendezésére, pl.
• A gyermeknek önállóan van lehetősége kísérletezgetései révén rájönni a helyes megoldásokra

A mai játékok jó része ezeknek a kívánalmaknak, és még sok egyéb szempontnak is megfelel. Csak egy példa, legyen biztonságos, ne okozzon sérülést. Sőt továbbmegyek, nem csak a játékok, maguk a gyerekszobák is egészen mások, mint korábban voltak. 200 évvel ezelőtt, nem igazán voltak a gyerekeknek külön székeik, kis asztalaik, kis szekrényeik. A felnőttek megalkották a maguk világát, amiben a gyerekeknek helyt kellett állniuk.

Egy kedves ismerősöm mesélte, hogy amikor ő járt a kisgyermek nevelő képzésre, elvitték egyszer őket egy viszonylag nagy szobába. Az volt a feladat, hogy folyamatosan mozgásban legyenek, és a lehető legtöbb dolgot fedezzék fel. Igen ám, csakhogy ebben a szobában minden egyes bútor hatalmas volt. Nehéz volt felmászni rájuk, és rossz érzést keltett az emberekben felülni a székre a hatalmas asztalokhoz. Ez a kedves ismerős azt is elmesélte, hogy gyakorlatilag pár perc alatt megértette mindenki, hogy mit akarnak velük éreztetni, és megértették, hogy mit éreznek a gyerekek.

Montessori is rájött erre, és bár nagyon sokat kellett érte küzdenie, hogy elfogadják, hogy igaza van (mennyivel könnyebb lett volna egy ilyen óriás bútoros személtető szoba) mára már gyakorlatilag minden egyes óvodában a szekrények nyitottak, és a gyerekek magasságához vannak igazítva. A legtöbb kisgyereknek a szobájában neki való bútorok, és eszközök vannak, amiket a szülők, és nevelési intézetek lecserélnek, amikor egy új életkori, egyúttal fejlődési szinthez ér a gyermek. Azt gondolom, ebből a szempontból legalábbis, szerencsés korban élünk mi, és gyermekeink.  

A Montessori Módszer

Így fogalmazta meg az egyik montessori óvoda a módszer lényegét: "A Montessori módszer nagy önállóságot ad a gyerekeknek tevékenységük megválasztásában, figyelembe véve egyediségüket, eltérő fejlődési ütemüket, igényeiket. Ehhez gondosan megtervezett, ösztönző, stimuláló környezetet biztosít. Az élet minden területére felkészít; a mindennapi életre éppúgy, mint a természettudományok megismerésére, zenére, mozgásra, a társadalmi érintkezés szabályaira, illemre. A Montessori játékokkal már óvodáskorban megalapozható a gyerek tanuláshoz való viszonya, játszva, saját sikerélményeként megélve.
Itt nem lehet semmit elrontani, a gyerek saját magát ellenőrzi és kijavítja. Nem mások által támasztott követelményeknek kell megfelenie, hanem saját belső vágyát kielégítve tanul, közben megismeri és megtanulja elfogadni önmagát, felismeri erősségeit és gyengébb pontjait. Kialakul benne egyfajta én-tudat, a hasznosság érzése, saját fontossága a közösség számára, felelősség mások iránt, egyúttal mások különbözőségének elfogadása. Mindenki saját magához képest a legjobb és erre büszke.
Nagy hangsúlyt kap a természet szeretete, ők viselik gondját a növényeknek, megfigyelik az állatokat, szokásaikat. Megtanulják saját maguknak és a környezetüknek gondját viselni. „Igazi” dolgokat csinálnak, és büszkék a teljesítményükre."

Amit mi otthon ebből például meg tudunk valósítani, hogy egy óvodás gyermek a saját szobájában azt vesz elő, amit szeretne. Tételezzük fel, hogy egy csészepiramis van nála. Úgy játszik vele, ahogy szeretne. Megtanulhatja, hogy az egyikből a másikba lehet öntögetni. Ha megfelelő sorrendben helyezi el őket, akkor az egész összezárható egy csészébe. Ha egymásra megfelelő sorrendbe teszi fel őket, egy nagy torony építhető belőle. Ha meglököm, eldől. A színeket csoportosítani lehet sötét, és világos csoportokba. Öntögetni lehet a vizet, vagy a homokot egyikből a másikba. Amikor végzett a játékkal, visszaviszi a helyére, úgy, ahogy ő jónak látja. Nem javítjuk ki a játékát, ő maga úgy játszik vele, ahogy szeretne. Másnap azonban a polcon a megfelelő sorrendben vannak a csészék. Ő mindig úgy veszi el a polcról. Egy idő után ő ugyanúgy fogja ugyanoda visszatenni, ahonnan elvette.

A Montessori játékok típusai:

• Mindennapi életre előkészítő eszközök - Ezeket a szerepjáték kategóriánkban találjátok meg
• Érzékelést fejlesztő eszközök - Általában a tapintás, szaglás, látás, hallásos játékokat soroljuk ide
• Anyanyelvi nevelést, írást, olvasást elősegítő eszközök - Ezekből egy kis ízelítőt találsz, ha lejebb tekersz
• Matematikai nevelést elősegítő eszközök - Ezekből egy kis ízelítőt találsz, ha lejebb tekersz
• Kozmikus nevelés

Vannak klasszikus Montessori játékok, melyeket a Montessori óvodák, és iskolák a mai napig alkalmaznak, mi azonban itt pár olyan terméket szeretnénk megmutatni, amik amellett, hogy bárki számára elérhetőek, népszerűek a gyerekek körében, és megfelelnek az alapelveknek is. 

Matematikai, és íráskészség kialakulását segítő Montessori játékok: