Gyermekpszichiátriai problémák, fejlesztő játékok - Interjú Dr. Marossy Zsófia szakorvossal

Pár szóban mutatkozz be kérlek, ki vagy, mi a szakterületed, mióta foglalkozol gyerekekkel, mi az intézmény célja?

Dr Marossy Zsófia vagyok, gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvos. 2008-ban fejeztem be az egyetemi tanulmányaimat, azóta foglalkozom gyermekekkel, 2009-től a Vadaskert Kórház és Szakambulancia berkein belül. A kórház a lelki egészség megőrzésének támogatását és a gyermekpszichiátriai problémák diagnosztizálását és terápiáját tűzte ki célul. Hatalmas ellátási területről érkeznek hozzánk a gyerekek. Az alapvető kórházi ambuláns, vagy osztályos ellátás (ideértve a terápiás csoportokat is) ingyenes, de van lehetőség egyéni vagy csoportos magán finanszírozott ellátásra is.

Hány éves gyerekeket vihetnek a szülők, és meddig tudtok segíteni?

3-18 éves gyermekek megsegítése tartozik a kórház feladatai közé, a 3 évnél fiatalabbak inkább a korai fejlesztő központokban kérnek időpontot.

Elsősorban autistákkal foglalkoztok, vagy más típusú eltérésekkel is?

A kórház széleskörű diagnosztikát végez, autizmus megállapításán kívül számos más kórkép (pl. a teljesség igénye nélkül ADHD, szorongás, kényszerbetegség, tik, anorexia, pszichózis, depresszió) illetve komorbid állapot kerülhet leírásra. A diagnózis megállapításához pontos kritériumok szükségesek, melyeket a szülői interjú és a gyermek megfigyelése, vizsgálata során azonosítunk. Sokszor segíti a munkánkat a pedagógusok véleménye, vagy a pedagógiai szakszolgálat által készített vizsgálati eredmény.

Mennyi idős korban lehet leghamarabb észrevenni, hogy valami eltérés van, amihez segítséget kell kérnie a szülőknek?

Autizmusban merül fel leghamarabb a szülőkben, hogy a gyermekük fejlődése szokatlan útvonalon halad. Kisdedkorban is hiányozhat a szemkontaktussal kísért, meleg, örömteli arckifejezés. Csökkent lehet az öröm megosztás és előfordul, hogy nem reagálnak, néznek fel a nevükre a picik. Hiányozhat a szemkontaktus, az arckifejezés, gesztusok és hangadás összehangoltsága, vagy a megmutatás is. Szokatlan, ismétlődő, céltalannak tűnő kézmozdulatok jelentkezhetnek. 18 hónaposan lehet legkorábban diagnosztizálni az autizmust, bár leggyakrabban óvodás korban kérnek segítséget a szülők.

Kinek, és milyen életminőségbeli segítséget tudtok nyújtani? Vannak akikkel nem tudnak foglalkozni, akiknek nem tudnak segíteni?

Az életminőség javulása nagyon fontos szempont, de erre a kérdéskörre több szempontból is lehet tekinteni. Elsődleges életminőség javulást hozhat egy kórkép megfelelő terápiájának eredménye, pl, egy kényszerbeteg gyermeknél csökken a kényszeres kézmosás, ami addig rendkívül sok időt vett el az életéből és konfliktust eredményezett a szüleivel. Másodlagos életminőség javulást hozhat önmagában egy adekvát diagnózis is pl. egy autizmus spektrum zavarral diagnosztizált gyermeknél, ha hozzáértő kezekbe kerül az iskolában. Illetve a megfelelő, egyénre szabott gyógypedagógia fejlesztés során a problémás viselkedések is mérséklődhetnek.

A szomatikus orvosláshoz hasonlóan nem minden probléma gyógyítható, van olyan betegség, pl. schizofrenia, melynél a visszaesések a kórkép lefolyására jellemzőek.

Volt már olyan szülő, akinek autista gyermeke volt, és megkeresett bennünket, hogy a gyermeknek szociális beilleszkedési problémákra milyen játékot ajánlunk. Mivel volt olyan kolléga akinek az öccse is az volt, így nagyon sok játékot teszteltünk, hogy ő miket szeret, de ezek nem kifejezetten a beilleszkedést szolgálták. A szituációs játékokon kívül van-e olyan játék amit a szülőknek bátran ajánlanál?

A segítő, fejlesztő játékok körét mindig érdemes egyénre szabottan kialakítani. A beilleszkedéshez meglehetősen összetett készségek megfelelő használata szükséges. Kezdeményezni, észrevenni mások érzéseit, jelzéseit, szándékát, kölcsönös kommunikációt folytatni, játék közben kérni, visszautasítani. Autizmusban ezek sokszor egyenként is nehézséget okoznak. A fejlesztések során  jó kiindulási alap lehet a gyerek érdeklődési körének, szenzoros sajátságainak kiaknázása, amelyre egyre bonyolultabb, a beilleszkedést segítő elemek épülhetnek. Például, ha egy óvodás kisfiú szereti a csillogó, fényes, vizuálisan izgalmas tárgyakat (diszkógömb, fluoreszkáló labda, zseblámpa, projector) üveggolyókkal lehet egy golyópályán gurítani, amiben az lesz a cél, hogy egyszer ő, egyszer én kerülhessek sorra. Közben megtaníthatóvá válik a kérés, vagy esetleg háromig számolva egy rövidebb várakozás is. Beszélgetést segítő játék lehet a Boribon hogy vagy?, és hasznosak lehetnek az érzelem felismerést segítő játékok is.

Az autizmus kapcsán a szülők gyakran említik, hogy a gyerekek szeretik a legozást, puzzle kirakást, a fiúk gyakran preferálják a járműveket (vonatokat, kisautókat, sínpályát), a lányoknál lehet kevésbé feltűnő is az érdeklődési kör jellege (pónik, divat), vagy gyakran ők is érdeklődnek természettudományos témák (csillagászat) vagy építő játékok iránt. Az érdeklődési kör nagyon változatos lehet, sokszor szokatlan témákról nagy ismeretanyagot gyűjtenek össze a gyerekek (pl. az állványzatok), de ez nem feltétlenül vezet kiemelkedő tehetséghez, illetve az autizmusnak nem ez a fő ismérve. A gyakoriság okán feltételezhető, hogy mindenkinek van autizmus spektrum tünetekkel élő ismerőse, és azt is mondanám, hogy minden általános iskolai osztályban van legalább két ADHD-s gyerek. A  pedagógusoknak ez néha nagyobb energiabefektetést igénylő helyzeteket hoz, mert lehet, hogy jobban kell mozgatnia egy virgonc, izgő-mozgó gyereket, pl. hozzon krétát, meg kell győződnie, hogy figyelt-e a feladatnál, vagy leírta-e egyáltalán. A pörgős, sikerélményt adó, figyelmet fejlesztő játékok ezen tanárok eszköz készletéhez tartoznak. Dobble, memóriakártya, esetleg rövid kooperatív társas (Rókanyomon) sokszor jól használhatóak játszani, tanítva játszani. Az Activity, Twister pedig segít szabályokat betartatva mozgatni, mások megfigyelésére késztetni a gyerekeket.

Többféle területtel is foglalkoztok, mint pl.: a tikkelés, szorongás. Adhd. Sokszor mondják a pedagógusok, hogy növekszik az SNI-s gyermekek száma. Neked mi a tapasztalatod?

A mentális egészség egy összetett, környezeti tényezők által befolyásolt dinamikusan változó rendszer, a COVID helyzet például rendkívüli esetszám emelkedést hozott, de a folyamatosan emelkedő SNI státusz is megfigyelhető. Ebben azonban COVID helyzettől függetlenül is számít, hogy korábban kérnek segítséget a szülők, és árnyaltabb a diagnosztikai metódus is.

A covidon kívül minek tudod be az esetszám növekedést? Felmerülhet-e a TV és a digitális autizmus, egyáltalán létező jelenségnek tartod-e?

A fokozott médiahasználat a covid részjelensége is volt, de önmagában nem okoz adhd-t vagy autizmust, ezek komplex, biológiai (genetikai alappal) meghatározottságú betegségek. 3 éves kor alatt a digitális eszközök használatát a kutatások egyáltalán nem ajánlják, de később is kifejezetten kártékony lehet a túlzó használat. Az esetszám növekedés autizmus témában a covid előtt is észlelhető volt, amiben a témához tartózó többletfigyelem és a koraibb és alaposabb diagnosztika is oki tényező lehet.