A fejlesztő pedagógus válaszol - Interjú Dr. Oroszné Szarvas Mártával

Miért pont Dr. Oroszné Szarvas Márta?

Sok évvel ezelőtt ajánlotta konduktor barátnőm Márta nénit nekünk, mert a kisfiamnál azt tapasztaltuk, hogy valami miatt nem megy neki jól az írás. Kihagy betűket, nem haszál sokszor ékezeteket. Emellett kiemelkedően okos volt, mégsem értette, vagy érzékelte, hogy amit ír annak hogyan kellene kinéznie. Ezekkel a szavakkal kaptam meg a telefonszámát: "Annó a Pető intézetben mi is tőle tanultunk, elképesztő sokat tud a gyerekekről, és fejlesztésről, fog tudni segíteni. Ekkor kerestük fel Dr. Oroszné Szarvas Mártát tanító/fejlesztő pedagógust. Ismerd meg hát te is őt. 

- Mióta foglalkozol fejlesztéssel, hol szereztél tapasztalatokat?

- 1973 óta vagyok tanító. Azóta folyamatosan foglalkozom a gyerekek fejlesztésével. A legtöbb tapasztalatot akkor szereztem, mikor egy osztálynak 8 éven át voltam az osztályfőnöke. Ezek a „gyerekek” ma már felnőttek, gyerekeik vannak, de még ma is kapcsolatban vagyok velük. Ez a 8 év rengeteg tapasztalatot adott arra, hogy „miből lesz a cserebogár?” Közösen a szülőkkel együtt jártunk be minden utat, míg a kis elsősöktől eljutottunk a nagy kamaszokig.  Ha pici kis problémájuk is van, ma is gyakran megkeresnek a saját gyermekeikkel kapcsolatban. Gyakran hallom tőlük: „Te mit csináltál velünk? Kérlek, adj ötleteket, hogy a gyerekem is jól érezze magát az iskolában, szeressen és tudjon is ismereteket szerezni, tanulni, társakkal együtt dolgozni.”

Később elvégeztem az ELTE pedagógia szakát, s utána 12 éven át a Pető Intézetben dolgoztam. Itt tanítottam a konduktor hallgatókat tanítani. Ezek az évek engem is tanítottak, sok tapasztalatot szereztem az intézetben dolgozó konduktoroktól, s természetesen az ott tanuló központi idegrendszeri sérült gyerekektől is.  

2003-ban költöztem Gödre. Itt működik a Játszoda Sport és Kulturális Egyesület, melynek alelnöke, programfelelőse vagyok. Most már az itteni és környékbeli gyerekeknek és szüleiknek tartok fejlesztő foglalkozásokat.  Általában 4-12 éves gyerekekkel foglalkozom, de vannak idősebbek is. A gyermekeket az előzetes felmérésem (mozgás, látás, beszédészlelés…) alapján osztom csoportokra, s annak megfelelően alakítom a foglalkozásokat.  

Megtanultam az alapozó terápiát is. A komplex foglalkozásaim játékosak, mozgással egybekötöttek. Minden foglalkozás szorosan kapcsolódik az iskolai/óvodai ismeretekhez, melyekkel segítem a gyerekeknek a tanulását, okosodását, teljesítményének javulását.

Mikor kell fejlesztő pedagógushoz fordulni?

- Elsősorban milyen problémákkal szoktak a szülők a gyermekeikkel kapcsolatban hozzád fordulni?

- Mindenki magán tapasztalhatja, hogy felgyorsult a világ, minden nagyon gyorsan változik. A gyerekeket milliónyi (több csatornán keresztül) inger éri, ők mindezt nagyon nehezen, lassan tudják feldolgozni, értelmezni, alkalmazni. Az idegrendszer nincs az ilyen gyors változásokra felkészülve, nem ennek megfelelő ütemben fejlődik.

Látjuk, okosak, ügyesek, de gyakran bizonyos feladatok alatt leblokkolnak, nem tudnak problémákat megoldani. Előfordulhat ez például építőkockázás vagy egy matek szöveges feladat megoldása közben. Mai szóval fogalmazva „lefagy a gyerek.” Ezeknek sok oka lehet. Legtöbb probléma, amivel a szülők felkeresnek, hogy a gyerek türelmetlen, nem szeret társasozni, gyorsan abbahagyja amit csinál, nem figyel arra amit mondanak neki, olyan, mintha nem hallana, annyi játéka van de mégsem játszik velük, nem szeret rajzolni/barkácsolni, nem beszél tisztán, érthetően ….Természetesen az is elhangzik, csak akkor nyugodt, ha a”kütyükkel”foglalkozhat.

- Mik azok a tapasztalatok, “tünetek” amikor javasolt felkeresni egy fejlesztőpedagógust?

A szülők a problémákat már nagyon korai gyermekkorban is észrevehetik. Érdemes már a 3 éves kor alatt is szakemberhez fordulni. Az ovis korosztálynál már a legkisebb problémáknál is feltétlenül keressék meg a kornak megfelelő szaktanácsadókat, fejlesztőket, terápiákat.  Minél hamarabb kiderülnek hol is vannak a gyereknél elakadások, annál sikeresebb a fejlesztés.

A legtöbben ezekkel keresnek meg: nagyon kevés fajta ételt fogad el, nem szeret homokhoz, durvább tapintású anyagokhoz nyúlni. Már a kis ovisnál is gond, hogy nem alszik délután, nem tud a társakkal együtt játszani, nem szeret hintázni, nem tud/akar hosszabb ideig egy-egy dologgal foglalkozni, gyorsan másra vált, nem barkácsol/rajzol. Gyakran említik, hogy nem érthető a beszéde, inkább csak rámutatásokkal vagy egy-egy szóval válaszol a kérdésekre, nagyon megijed, ha önállóan kell valamit megfogalmaznia/véleményt alkotnia. Nem meri a kitett szemléltető eszközöket megfogni, rakosgatni, próbálgatni a lehetséges megoldásokat, az iskolai teljesítménye nem tükrözi a valós tudását, sokat javít, radíroz…

Nagyon fontos, hogy figyeljenek a gyermekek kétszemes együttlátására, beszédfeldolgozási-észlelési szintjére. Ezek nem egyszerű dioptria és decibelproblémák, többet jelentenek. Mindkettő jelenléte sok tanulási, viselkedési, figyelmi, fegyelmi, szorongási problémát okoz gyermekeinknek. Ezeknek a megléte nagyon „könnyen”javítható megfelelő szemész és fülész orvosi vizsgálatokkal, terápiákkal.

Ha nem megfelelő ütemű a nagymozgások fejlődése

- Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a nagymozgásoknak milyen nagy jelentőségük van kisgyermekkorban. Mondanál pár példát, milyen problémákat okozhat, ha nincs meg a megfelelő ütemű fejlődés a nagymozgások területén?

- A korának megfelelő mozgásformák gyakorlására hagyjunk időt a gyerekeknek. Figyeljenek a kúszás-mászás gyakorlására, megfelelő kivitelezésére, az esetleges csecsemőreflexek fennmaradására. Nagyon hasznos dolog, ha a baba fejlődőséről naplót vezetnek a szülők. Napjainkban a számítógépes naplóvezetés a legtöbb családnál nem okozhat gondot. Ebben az étkezéssel, mozgással, a baba viselkedésével…. kapcsolatos dolgokat érdemes feljegyezni, mert később már nem pontosan emlékeznek ezekre a szülők. Nagyon sok segítséget ad, ha a  gyermekeknél észrevett esetleges problémákat képekkel is illusztrálják, melyek a szakembereknek is segít a megismerésben.

A megmaradt reflexek, mozgásfejlődés fokozatinak rövidülése, átugrása sok tanulási, figyelmi, észlelési probléma oka lehet a későbbiekben. Bizonytalanok lesznek a téri tájékozódásban- ez nehezíti az írásnál a vonalrendszerben az eligazodást, sorok követését olvasásnál,…- az írómozdulatok kivitelezése görcsös, nem lendületes, a nagyon rossz testtartás nem felel meg az íráshoz, olvasáshoz szükséges tartásnak, féloldalas, görbe lesz.

A megfelelően kialakult nagymozgások begyakorlása, hiánya lesz a finommotorikát érintő mozgások pontos kialakulásának – pl: rossz ceruzafogás, nem szeret vágni, festeni, rajzolni, építeni, kirakós játékokat játszani…Mindezek kihathatnak a későbbiekben akár a pályaválasztás sikeréhez is. Ilyen lehet a szabadtéren végzett sok játék, futkározás, fáramászás, kirándulás, pancsolás, sarazás, beltéren a gyurmázás, barkácsolás, különböző anyagokkal és használhatóságaikkal ismerkedés, olyan játékok, melyek a teremben/szobában gyakorolható nagymozgásokat igényelnek.

Ugrások, járások, állatutánzó mozgások, akadályok segítségével át-fel-le-rá lépesek gyakorlása, különböző akadálypályák kialakítása (ugróiskola, vonalakon/köteleken járás…), alkalmazása elősegítik a megfelelő tapasztalatok szerzését, melyeket később az ismeretszerzési/tanulási folyamatokban önkéntelenül is fel tudnak használni.

Hagyjuk őket a „gyári játékokkal”is a saját elképzeléseik szerint is játszani, működjön a saját fantáziájuk, képzelőerejük. Hagyjuk néha unatkozni, tévedni is a gyerekeket. Ne akarjuk minden percüket programokkal lekötni, s vigyázzunk arra, hogy ne oldjuk meg mindig helyettük a legkisebb nehézségeket is, óvakodjunk a túlzott segítségünktől.

Mindezekhez persze nekünk kell olyan eszközöket, játékokat biztosítanunk a számukra, melyek közül választhatnak. Karikák, kisebb, nagyobb labdák, építők, akadálypálya elemek, megfelelő minőségű rajzeszközök, többféle szabállyal is játszható társasok, buborékfújók, szerepjátékokhoz használható eszközök, olyan babák, autók, bababútorok… melyek bírják a gyakori használatot is.

Sok érdekes dolgot találhatunk otthon a háztartásban már nem szükséges anyagok között is, melyek megfelelő minőségű eszközök használatával segítik a gyermekek okosodását, tapasztalatszerzését, alkotásaik elkészítését. Gondoljunk csak a balkezes gyerekeknek kialakított ollókra, ceruzákra, füzetekre, szerszámokra, melyekkel sokkal szívesebben, könnyebben tudnak dolgozni.

Otthoni fejlesztés gyerekeknek

- Vannak olyan otthon elvégezhető gyakorlatok amit te minden kis ovisnak ajánlanál?

- Már az előző kérdésnél soroltam ötleteket. Minden szülő a saját gyermekének és lehetőseinek megfelelő módon kell, hogy kialakítson játékokat. Nagyon sok jó példát találhatnak az interneten is, melyeket óvónők tesznek fel a csoportjaikkal végzett közös játékokról, gyakorlásokról barkács ötletekről.  Bemutatják például, akár egy egyszerű papírpohárral, karikával, babzsákkal, papírgurigával.., de végtelenségi sorolhatnám tovább mennyi mindennel tudnak élvezettel játszani a gyerekekkel.

Pályafutás

- Korábban konduktor képzésben is részt vettél, azt a munkát szeretted jobban, vagy amit most csinálsz?

- A hosszú, több évtizedes munkám alatt főleg 6-14 éves gyerekekkel foglalkoztam. A konduktorok képzésében „csak ”12 évig dolgoztam. Tanítottam tanítani. Nagyon szerettem azt a munkát.   A fiatal felnőtteknek próbáltam átadni, megtanítani az én iskolában szerzett tapasztalataimat, módszereimet. Mai napig is gyakran levelezünk, beszélünk egymással, s emlegetjük, milyen volt a főiskolai közös életünk. Az petős gyerekektől, kollegáktól tanultam kitartást, ötleteket a célok megvalósításához, és sok-sok jókedvet a napi munkában. A mostani fejlesztő foglalkozásaimon a több helyről is szerzett gyakorlati tapasztalataimat alkalmazva foglalkozom a gyerekekkel. 

- Mi volt a legnagyobb fejlődési eredmény amit a pályafutásod alatt elértél?

- Ezt így nem lehet rangsorolni. Minden gyermeknél nagy és kiemelkedő dolog, ha majd a saját képességeinek megfelelően kialakítja saját önálló felnőtt életét. Ne hozzunk korai döntéseket, mert sokat fejlődnek, ügyesednek, igaz, nem mindenki egyszerre, azonos időben. De ez nem is szükséges, hagyjunk időt a gyermekek önálló személyiségének, a megfelelő ismereteiknek a kialakulásához. Vannak olyanok gyerekek, kiket már alsós korban beskatulyáztak, s ha ma azok felnőttek, kik akkor nem látták bennük a csodát, ma biztosan elképednének, melyik gyerekből milyen sikeres, boldog felnőtt, szakember lett bármely területen is érdekeltek.

Ha személyes kérdésed van, a https://www.jatszoda.hu honlapon is tudsz nézelődni, vagy írj az info @ jatszoda.hu címre!