A „legalább egy idegen nyelv” elsajátítása gyermekeink számára, életük során szinte kikerülhetetlen. Társadalmi környezetünk nyilvánvalóvá teszik, hogy gyermekeink generációjának idegen nyelvet beszélniük kell.
A kérdés csak az, hogy a vele való foglalkozást mikor kezdjük el.
Ebben a kérdésben igen megoszlanak a vélemények. Nem is nagyon lehet benne konkrétan állást foglalni, hiszen az erről alkotott vélemény mindenki saját szubjektív gondolatát tükrözi. Viszont lehet pro és kontra érveket felsorolni, ami segítségül szolgálhat a kérdés, saját magunk által való megválaszolására.
Nyelvoktatás megkezdése 2-3 éves korban: előnyök és hátrányok
A beszédfejlődés legimpulzívabb szakasza a kettőtől három éves korig terjedő életszakasz. Ez röviden annyit jelent, hogy a beszéddel kapcsolatos összes beérkező impulzust a gyermek, mint szivacs a vizet, úgy képes magába szívni. Szókincse robbanásszerűen meggyarapszik, és saját akarata szavakban kerül kifejezésre. Minél gazdagabb nyelvi környezet veszi körül annál árnyaltabb és sokrétűbb kifejezésre fogja az őt ösztönözni. Minél többet találkozik egy adott szituációban használt nyelvi megfogalmazással, annál jobban válik helyesebbé nyeli kifejezése is. Ha az anyanyelvével párhuzamosan más nyelvi ingerek is érik, probléma nélkül ugyanilyen módon azt is magába szívja, elraktározza, és bármikor elő is tudja hívni, hogy alkalmazza azt a megkívánt környezetben.
Nyelvoktatás 2-3 éves korban: ezért jó döntés
Ebből a szempontból előnyt jelenthet egy kisgyermek számára, ha korán találkozik idegen nyelvvel, mert minden erőfeszítés nélkül, könnyedén, szinte észrevétlenül eltudja sajátítani. Nem gondolkodik nyelvi helyességen való összeállításon. Egy adott szituációban elhangzott kifejezést jegyez meg, és mikor újratalálkozik, vele előhívja, és alkalmazza tudását.
Ráadásul akcentusa hibátlan lesz és helytálló, mert kezdetekkor még bármilyen hang elsajátítására, az adott nyelv egyediségére jellemző hangzás másolására, és alkalmazására is könnyedén képes. Később ez a képesség megszűnik. Korlátozódik az anyanyelvünkre jellemző nyelvi hangok sajátosságainak használatára.
A nyelvi átváltás során egy kisgyermek gondolkodása rugalmas. Számára teljesen egyértelmű és nyilvánvaló az adott nyelvben használt nyelvi szerkezet megléte. A más nyelvre való átkapcsolás könnyed és automatikus.
Nyelvoktatás 2-3 éves korban: ezek a hátrányai
Hátránya, hogy az összefüggő beszédként használt nyelvi színvonal lassan alakul ki, hiszen a beszédfejlődés kialakulásával legalább azonos tempót kíván. Saját nyelvünkön is évekig tart a helyes beszéd kialakulása és használata.
Ennél nagyobb hátrány az, hogy gyakori ismétlés és használat hiányában a tudás nagyon gyorsan feledésbe merül. A kisgyermekek még nagyon könnyen és nagyon gyorsan felejtenek, illetve szelektálják az információkat. Csak azokat emelik ki, és tartják meg, amelyek az életben való eligazodáshoz szükségszerűen kellenek. Ha azt szeretnénk, hogy gyermekünk idegen nyelvi tudása stabilan fejlődjön, bizony folyamatosan ápolnunk és fejlesztenünk kell. Így tehát számolnunk kell azzal, hogy komoly anyagi áldozattal járhat a kisgyermekkori nyelvi fejlesztés egészen addig, míg az iskola, kötelező nyelvi tantárgyaként át nem veszi ezt a feladatot.
Nyelvoktatás megkezdése az általános iskolában: 10-12 évesen
Ha gyermekünk később, az általános iskolai évek során 10-12 évesen találkozik először idegen nyelvvel ugyanolyan tudásra tehet szert, mint kistársa. Legfeljebb akcentusába lesznek eltérések, melyek a nyelv idegenszerűségéről árulkodhatnak.
A későbbi idegen nyelv tanulása során már tudatos tanulási folyamatról van szó. A nyelv használatakor a gyermek észlel, értelmez, feldolgozza a beérkező információt, és a tanult ismeretei alapján építi fel az általa helyesnek ítélt válaszreakcióját.
Nyelvoktatás 10-12 évesen: ezek az előnyök
Ennek előnye, hogy a már kialakult analitikus gondolkodási folyamatnak köszönhetően helyes nyelvi szerkezetet fog használni a kezdetektől fogva.
Míg kisgyermekkorban az új információ befogadásának mennyisége dominált, addig ennek a korosztálynak a minősége és tempója kiemelkedő. Rendkívül gyors, és helyes nyelvelsajátítás és használat jellemző.
Az idegen nyelv ápolása pedig az iskolai rendszernek köszönhetően folyamatos. (Természetesen a nyelvtanulás folyamatát és a tudás szintjét meghatározza a tanítási módszer.)
Nyelvoktatás 10-12 éves korban: ezek a hátrányok
Hátránya, hogy míg 3 éves kor előtt a nyelv elsajátításáról van szó, addig a későbbiekben már nyelvtanulásról. Maga a tanulási folyamat a szavak bemagolása, a helyes nyelvi szabályok megtanulása és alkalmazása komoly erőfeszítésbe kerül.
Az automatikus nyelvi átkapcsolás nehezebben valósul meg. Nem véletlenül mondják, hogy még egy felsőfokú nyelvvizsga után is érdemes kimenni külföldre, hogy az idegen nyelvi környezetbe emelt tudás során, a nyelvi átkapcsolás rutinszerűen automatizálódni tudjon.
Hogyan segíthetjük gyermekünket az idegen nyelv elsajátításában?
Legyen szó akár kicsi, akár nagyobb gyermekről a legkedvezőbb nyílván, egy állandó idegen nyelvi kommunikációs kapcsolat volna a családban.
Ennek hiányában iskoláskor előtt kedvezőleg tud hatni egy idegen nyelvi nevelői intézmény is, ahol a nyelvvel való foglalkozás nem órákra van korlátozva, hanem egész napon át tart, és folyamatos, így kínálva föl, különböző nyelvi szituációkat. Ezt otthon ki lehet egészíteni koruknak megfelelő mondókák és dalok hallgatásával, esetleg idegen nyelvi mesefilmek nézegetésével, ezáltal biztosítottá válik a nyelv zeneiségének, hangzásának állandó jelenléte.
Nagyobb gyermekek esetében számos játékkínálat áll rendelkezésre, melyek már nem csak a hallott nyelvi értést és kifejezést fejlesztik, hanem az írás és olvasás elsajátításában is játékos segítséget nyújtanak.
Összességében véve sosincs késő elkezdeni nyelvet tanulni, de minél később kezdjük el, annál nehezebb, mert idővel gondolkodásunk egyre merevebbé, és az új információbefogadása szempontjából korlátozottabbá válik.
