Pindurpalota Blog

A gyermeki gondolkodás logikája

Pindurpalota
Pindurpalota
2021.01.07 11:00
A gyermeki gondolkodás logikája

A logikus gondolkodás rendkívül fontos készség, amelyet rengeteg játék fejleszt. Ahhoz, hogy megértsük a logika fejlődésének lépéseit, előkször is érdemes felfedni, hogy hogyan is gondolkodik egy gyermek, milyen a logikája?

Logikai gondolkodás gyerekeknél

Akaratunkkal ellentétben a legtöbben beleesünk abba a hibába, hogy úgy gondoljuk, hogy a gyermek és a felnőtt között csak méretbeli, és tudásanyag-beli különbségek vannak. Pedig a gyermekeknek egy egészen sajátos logikájuk van, ami segíti őket az elképesztő mennyiségű információ megértésében, és feldolgozásában, ami a világrajövetelük után éri őket. Bár sokak számára megdöbbentő lehet, de “az élet első esztendejében a gyermeknek nem tud képet alkotni a fejében a külvilág tárgyairól, személyeiről, eseményeiről, képi értelemben nem álmodik, nincs emlékezete és természetesen képzelete sem. “ 

A logika fejlődése az évek során

Azok, akik még a növényeikhez is beszélnek, biztosan hitetlenkedve fogadják Ranschburg Jenő neves pszihológus szavait, amit nem szabad félreérteni. A gyermeknek nem memóriája nincs, képi memóriája nincs ebben az időszakban, mert nem tud képet alkotni még. 1,5-2 éves korban azonban ez megváltozik.

Megjelenik a kép, és elkezdődik a képi gondolkodás. Ennek segítségével fogja tudni felhasználni a múlt tapasztalatait. Az ő gondolatmenetükben az is teljesen normális, hogy ha a kirakaton belül lát valamit, akkor a kirakaton keresztül akar bemenni megszerezni. Az már csak úgy 3 éves korban jön, amikor elkezdi keresni a bejáratot, és megkerüli a fél háztömböt, mivel ehhez el kell tudnia képzelni, hogy merre találja az ajtót, és hogy ő bemegy rajta, majd megszerzi ami megtetszett neki a boltban. 

2-6 éves kor között a gyermek ezekkel a képekkel gondolkozik, 4 éves korában kezd ez megváltozni, majd 6-7 éves korában kezd el valóban fogalmilag is gondolkozni.

Ebből adódóan az óvodások világa, és gondolkodása néha nagyon mulattató, néha pedig bosszantó tud lenni.

A logikai gondolkodás fejlesztése

A törvényszerűségek az egyes kijelentések között, a magyarázat amit a világra ad, nem alkot megfelelő logikai hálót, mivel ehhez az szükséges, hogy osztályozni tudja a dolgokat. Mellé, fölé alárendelni az egyes csoportokat. 

A 4-7 éves gyermeket emiatt nem csak a tényekkel kell megismertetnünk, hanem magával az osztályozással. Ennek az osztályozásnak az első lépése a párosítás. Egyszerű 2 darabos párosítók. Például, melyik gyümölcsnek milyen a belseje (Mi fán terem játék) Foglalkozásos párosító játék, melyben meg kell határozni, hogy melyik foglalkozáshoz milyen szerszám tartozik. Tulajdonképpen ez a halmazképzés párosítás is matematikai művelet, csak nem számokkal. Ha ez megy, jön a sorba rendezés, és a több kevesebb fogalma.   

Játszhatunk a formákkal, mi minek a része, mi mivel illik össze. Nagyon jól mutatja a gyermek értettségét például az Uno kártyajáték (Nyilván a junior változat, amin állatok vannak, amiket már ismer, és nem a számos.) Egyszerre kell figyelnie, hogy szín, vagy állat szerint egyforma kártyákat rakjon le, de még nehezitik a dolgát a cselekvés kártyák is. Remek játék a logikus gondolkodás trenírozására.

Néhány kedves példa a gyermeki logikára

A gyermeki gondolkodás felnőttként sokszor érthetetlen. 
“-Na kisfiam, ki a legjobb apuka? 
-Hát anya!”
öööö.. no komment.

Piaget beszélgetése egy 5 éves gyermekkel:
-Miért nem esik le a nap az égről?
-A nap nem esik le.
-Miért?
-Mert a nap ott áll.
-Hogyan?
-Mert sárga!
-És a hold hogyan tud ott állni?
-Ugyanúgy mint a Nap, mert fekszik az égen. Mert nagyon magasan van. Mert csak egy Nap van és nagyon magasan!”

Ő ugyanúgy keresi a választ a kérdéseire, és meg is adja a magyarázatot, csak a válaszai között nem logikai összefüggés van, hanem az ismereteit fűzi láncba. 

Amikor már sok dolgot megismert a világból, és a logikai gondolkodás bontakozik ki benne, akkor eleinte egy ilyen kevert rend rendszertelenség jellemzi a gondolkodását.Például tudja mi a halál. És mindenki meghal. Kivéve ő, és anya, meg apa. Mert anyát, és apát is szereti. Még nem érti, hogy a törvény azért, mert ő szeret valakit nem fog megváltozni. A másik nehézség ebben az életkorban az én központúság. A tesóm megütötte a lábát, de az nekem nem fáj, miért nem mehetünk fagyizni. Vagy az én anyukám az én nagymamám, de anya a nagymama lánya. Mi van? Teljes téboly. De anya nem lány. És nem gyerek. Hogy lehet a gyereke a nagymamának? A nagymamának nincs gyereke. 

Az ok okozat felismerése az óvodáskorban még nehézségeket okoz. 
Beütöttem a lábam.Miattad. 
Miattam? Ott se voltam.
Miattad! És ezért miattad elköltöznék!
Pfff..

Az indukció amikor egyesből következtetünk az általánosra, és a dedukció amikor az általánosból következtetünk az egyesre egy újabb lépés a logikai fejlődésben, majd utána következik a megfordíthatóság. 2 meg 1 az 3. De 3-ból, ha egyet elveszünk az mennyi? Hiába mondja meg az elsőre a választ, a második választ is ki kell számolnia az ujján, hogy tudja a választ.

Hogyan segíthetjük a mindennapi életben a gyerekeket a logika fejlődésében?

Figyeljünk arra amit mond, és válaszoljunk, legalább egy mosollyal.
Teremtsünk lehetőséget rá, hogy a kortársaival beszélgethessen.
Beszéljünk a gyerekeknek arról, hogy a dolgok miben hasonlítanak, és miben különböznek, vagy kérdezgessük erről. 

A gyermeki világkép és a felnőttkori közt a legnagyobb különbség, hogy bár ismeri a szabályokat, az nem jelenti azt, hogy a természet egyik pillanatról ne változhatna meg. Hiába tudja, hogy a sellő csak a mesékben van, ha bejönne az ajtón, fogná a kezét, és a kádba ültetné. Nem keresné a csalást, hiszen teljesen természetes neki, hogy akár valóra is válhat. Az iskolás gyerek már tudja, és keresi a trükköt, és az átverést. A kicsik sok mindent tudnak, de ez a tudásanyag labilis, és sokszor hibás. Sok ismétlés, gyakorlás. 

Én általában esténként választok egy társast, amihez kedvem van, és megkérdezem, hogy valakinek van-e kedve velem ezzel játszani. Ha a gyerekekre bízom, ők biztos, hogy autókázni akarnak velem, vagy kémeset játszani. Egyikben sem vagyok jó, és mielőtt összevesznek, hogy ki választ, és elmegy az egésztől a kedvem, minden nap választok valamit, és általában mindig mást. Megfigyeltem azonban, hogy bármit választok, az a játék a következő napokban előkerül, és a gyerekek együtt játszanak vele, maguktól. Nálunk így működik, máshol meg máshogy, és így szép a világ.

Amennyiben téged is érdekelnek az ilyen játékok, és szeretnéd gyermeked logikáját tudatosan segíteni, ide kapcsolódó játékainkat itt találod: logikai játékok

Felhasznált irodalom: Ranschburg Jenő Szülők könyve