Pindurpalota Blog

Milyen játék való a szenzoros feldolgozási zavarú gyerekeknek?

Pindurpalota
Pindurpalota
2021.06.10 13:32
Milyen játék való a szenzoros feldolgozási zavarú gyerekeknek?

Milyen játékokkal fejleszthető egy szenzoros feldolgozási zavarral küzdő gyermek? Mire figyeljünk, és miben tudunk mi otthon segíteni egy ilyen problémában gyermekünknek? Olvasd el a Pindurpalota  blogbejegyzését, melyben ezekre a kérdésekre keressük a választ Gönczi-Peller Erika konduktor és Nébald Alexandra TSMT terapeuta, mozgásfejlesztő szakember segítségével. (https://www.instagram.com/nebaldalexandra_tornaneni/)   

Mi az a Szenzoros feldolgozási zavar (SPD) ? 

Az agyunk a beérkező ingereket feldolgozza, rendezi, majd ezekre választ ad. Amikor ebbe a rendszerbe valami hiba csúszik, azaz "ha zavar lép fel ebben a rendszerben, akár az érzékelés, akár a feldolgozás (szabályozás, elkülönítés) szintjén, a végrehajtás nem lesz megfelelő. Ez azt jelenti, hogy adott ingerre a gyermek oda nem illő módon fog reagálni, akár túlzóan (hyperszenzitív), vagy akár túl kevéssé (hyposzenzitív)."  

Ez a feldolgozási zavar az érzékszervekhez kötődik: látás, hallás, ízlelés, szaglás, tapintás + érintett lehet mozgás (vesztibuláris rendszer) és testérzékelés (proprioceptív rendszer) is. Például probléma adódhat a gyermek képi feldolgozásával, hangokra túl érzékenyen reagálhat, irtózhat különböző anyagok megérintésétől, szélsőségesen undorodhat szagoktól, rossz evő lehet, előfordul, hogy a térben nem tud tájékozódni vagy hogy bizonytalan az egyensúlya.

Túlérzékenység tünetei:

  • túl heves reakciók pl: indokolatlan „hiszti”
  • nem szívesen ér hozzá semmihez, azonnal törölni kell a kezét
  • rossz evő, válogatós, a hozzátáplálás során nem fogad el darabos ételt
  • hanyag tartás jellemzi
  • rossz a mozgáskoordinációja
  • nem szeret hintázni, pörögni
  • befogja a fülét nem éles hangoknál is
  • minden szagot, illatot megérez, sokszor büdös neki valami
  • ha már kicsit neki mennek azt mondja fáj és lökdösik

 

Alulérzékenység tünetei:

  • keresi az egyensúlyi (vesztibuláris) ingereket, állandóan pörög forog, fejjel lefelé lóg, rázza a fejét
  • keresi a testkontaktust, mindig hozzáér másokhoz, direkt neki  megy másoknak, lökdösődik
  • hangoskodik, mindennel zajt csinál
  • fájdalomküszöbe magas, nem tudja megmondani hol fáj neki
  • nehezen létesít szemkontaktust
  • figyelme rövid

Látás, vizuális feldolgozás

A szín, mozgás, mélység érzékelése összetett folyamat. Például egy piros, pöttyös kontrasztos labdát könnyebb elkülöníteni egy zöld füves területen, mint bent a lakásban a fehér bútorok mellett, egy fehér labdát. Ha vizuálisan ingerkereső a gyermek, akkor nehéz vele szemkontaktust létesíteni, mert az agya keresi folyton az újabb és újabb ingereket, ezért tekintete folyamatosan ugrál, előfordul, hogy olvasás közben a betűk mozognak, vagy sokszor  nem tudja hol tart a szövegben éppen.

Az is előfordulhat, hogy a fényerőt, a tájolást, vagy egyszerűen az intenzitást máshogy érzékeli a gyermek, és a felé repülő labdától rettegni kezd. Az utóbbi gyermek esetéről, aki félt a közeledő labdától Dr. Oroszné Szarvas Márta fejlesztő pedagógus mesélt. Nála az jelentett végül segítséget, hogy olyan labdát keresett a számára, ami nem okozhat fájdalmat, jelen esetben egy hatalmas strandlabdát. ( A nagyobb labdákat könnyebb észlelni a gyermekeknek. ) A foglalkozások alkalmával szépen, fokozatosan elkezdték a labdával megismertetni, az egyik felnőtt gurítani kezdte neki, Márta pedig a gyermek háta mögé állva segítette irányítani kezeit, hogy jó irányba, és megfelelő időben záródjon, amikor a labda érkezik. Sok gyakorlás után már egyedül is el tudta kapni a labdát, és fokozatosan felzárkózott a társaihoz. 

Fejlesztési lehetőségek tárháza nagy, mozgásos játékokon át pl: fogócska, székfoglaló, a koncentráltabb társas-, építőjátékok, észlelést segítő játékok is segítségére lehetnek a szülőknek.

0-1 éves kor 

  • Fekete-fehér, kontrasztos, ábrás könyv nézegetése
  • Árnyék vetítése a falra. Ha kisebb akkor fekve a plafonra, ha nagyobb akkor úgy hogy kényelmesen lássa, és akár a földre is, hogy utána tudjon kúszni/mászni. 
  • Karácsonyi fény füzért tenni egy (műanyag) üvegbe , és azt odaadni a babának, ahogy mozgatja mozogni fognak a fények is.

1-3 éves kor

3-7 éves kor

  • Különböző formák/tárgyak  árnyékát felismerni, kisebbeknek inkább 2d-s (pl fűzőlapok, nagyobbaknak 3d-s tárgyat mutatni pl plüss, autó…

Hallás, akusztikus vagy auditív érzékelés

Leggyakoribb eset, amikor a gyermek a nem hangos zajokra is befogja a fülét, pl: ovis csoportszobában, bevásárló központokban. E mellett gyakori még, amikor nem tudja megállapítani a gyermek a hang forrását vagy amikor nem tudja  hangokat differenciálni, tehát egy zajos buszon nem érti amikor beszélünk hozzá, vagy hiába szólunk hozzá nem reagál rá, mert az idegrendszere nem képes az egyszerre beérkező ingereket azonos időben szinkronizálni. Különböző hallásterápiák mellett otthon is próbálhatunk különböző hangszereket, tárgyakat megszólaltatni, amit a gyermeknek fel kell ismerni és beazonosítani.

Ilyen esetben például a GOH/sGMP beszédpercepciós vizsgálat alapján szükség lehet az AIT/FST hallási figyelem tréningre. 

0-1 éves kor

  • Hangszereket megszólaltatni neki, egyesével, majd a gyermeknek is a kezébe adni. Távolabb menni a gyermektől és a háta mögött megszólaltatni, figyelni hogyan reagál a hangra, melyik az amelyik kellemes számára, melyik amitől összerezzen, és keresi e a hang forrását.

1-3 éves kor

  • Előre bemutatott és megszólaltatott tárgyakat csukott szemmel, vagy bekötött szemmel, vagy háta mögött megszólaltatni és fel kell ismerni, ha még nem tud beszélni mutassa meg ha tud akkor nevezze meg az adott tárgyat. Lehetnek ezek hangszerek, csörgők és lehetnek ezek otthoni tárgyak pl: kanál kocoktatás, üvegbe babot tenni és megrázni…

3-7 éves kor

  • Különböző tárgyakat megszólaltatni és csukott szemmel kitalálni melyik lehet az, ha jól megy akkor kettőt szólaltatni meg egymás után és aztán megnevezni csak őket, ezek lehetnek hangszerek, és otthoni tárgyak is pl: zacskó gyűrés, edény fedő összeütés, majd lehet egy alapzajm, pl.: zenehallgatás közben is ezt kipróbálni, hogy ki kelljen szűrni azt a bizonyos ingert a többi közül. 

Szaglás, olfaktorikus rendszer

A gyermek minden illatot, szagot megérez. Olyat is, amit esetleg egy átlag ember nem. Sokszor intenzívebben pl büdösebb, vagy illatosabb minden. Ezek a gyermekek kevésbé szeretik a különböző illatosítókat, erős parfümöket, az étel szagát, és sok esetben az idős emberek illatát sem, így előfordul, hogy a nagyszülőkkel távolság tartóak. Otthon megtalálható fűszereket szagoltassunk velük, vagy akár 100%-os illóolajokat is , mindaddig amíg számukra jól esik. Érdekesség, hogy az ORR-nak nevezett parfümőrök is mindent megéreznek, van hogy különböző érzelmeket is pl: félelem.

0-1 éves kor

  • Különböző illatokat mutatni a babának és együtt megszagolni pl: fűszerek, amikből ebben a korban elég 1-1 illat.

1-3 éves kor

  • 1 és 3 éves kor között már szagoltathatunk vele több illatot (virágokat, fűszereket) is, de ne legyen több 2-4 illatnál egyszerre.

3-7 éves kor

  • Illatok felismerése, különböző illatokat megmutatni megbeszélni, hogy mik azok, majd csukott szemmel felismerni azokat

Testérzékelés, propriocepció

A poropriocepció különböző testrészek a testhez viszonyított helyzetének érzékelés. Ahhoz, hogy magabiztosan és megfelelően tudjunk mozogni, tájékozódni a környezetünkben először magunkat kell jól ismerni, magunkon kell tudnunk pontosan tájékozódni. Csukott szemmel megnevezni nevezni, hogy éppen hol milyen helyzetben van pl: a bal láb, vagy esetleg milyen pozicióban ülünk. Ha ez a testérzékelés éretlen, akkor gyakran ügyetlennek titulálják a gyermeket, aki nem érzi a távolságokat és neki megy mindennek, sokszor lever dolgokat az asztalról, nem tudja megkülönböztetni a jobb-bal irányt. Ez esetben fontos a testtudat fejlesztése, lehet gyakorolni babákon melyik testrésze hol van, testvérrel/baráttal/anyával közösen utánozni egymást, tükör előtt állva megmutatni testrészeket, csukott szemmel fekvő gyermek testrészeit megérinteni és megkérni nevezze meg őket, megfelelőek lehetnek még a különböző akadálypályák készítése otthon, úgrókötelekből,kötéllétrából, https://pin.it/ZgiT42W

0-1 éves kor

  • Szívárvány ejtőernyő, nagy színes kendő alá befektetni és lassan lengetni felette (minimum ketten hogy ki lehessen feszíteni) így érzékeli a távolodást és közeledést is.

1-3 éves kor

  • Öltöztetős játékokkal játszás közben gyakorolni a testrészeket
  • Nyugalmi helyzetben (fekve vagy ülve) nyitott szemmel különböző anyagokkal megsimogatni 1-1 testrészt és meg kell mutatnia hol érezte a simogatást, ha tudja nevezze is meg a testrészt, ha nagyon jól megy már akkor idősebb gyerekeknél lehet csukott szemmel is kipróbálni

3-7 éves kor

  • Testrészt csukott szemmel megsimogatni különböző anyagokkal, kisebbek nevezzék meg a megsimogatott testrészt, nagyobbak már differenciálják, pl: bal fül, mutatóujj, jobb comb.. és azt is meg lehet nevezni hogy melyik anyaggal történt a simogatás pl: kendő, szivacs, vatta, lego…
  • Kéz-láb pálya készítése: tenyereket talpakat körbe rajzolni többször és ezekből egy hosszabb sor készítése, figyelni arra hogy melyik testrész jön és jobb vagy bal oldal.
  • Minden irányba szökdelni https://pin.it/3NZVjI5

Egyensúlyérzék, vesztibuláris rendszer

A gyermek "nem képes adott pillanatban megfelelő izomfeszüléssel, elengedéssel reagálni, nem szereti a bizonytalan testhelyzetekkel járó dolgokat, ha elbillen pl.: játszótér, gyakori a tériszony, lépcsőzéstől való félelem"- A vesztibuláris rendszer azaz egyensúlyi rendszer a fülben található 3 félkörös ívjárat, melyben folyadék van. Minden olyan inger, mely a fej elmozdulásával jár fejleszti az egyensúlyt, tehát a pörgés, forgás, fejjel lefelé lógás , hintázás, sőt még a  fejrázások is. E mellett érdemes a finomhangolás, tehát vonalon kötélen végig egyensúlyozás, egy lábon egyensúlyi helyzetek teremtése, ugrásoknál a talaj fogások, de remek otthoni gyakorlat, ha az egyik matracot levesszük az ágyról, vagy párnákat helyezünk a földre, ezzel létrehozunk egy instabil felületet. https://pin.it/2kmdK8x  https://pin.it/7noPviV0

0-1 éves kor

  • Egyensúlyozó mini forgóban pörgetni, billegtetni
  • Billenőlapon billegtetés előre-hátra és jobbra balra is, hason és háton fekve egyaránt. Nagyobb babáknak ha stabilan ül akkor ülve is, illetve kússzon, másszon, sétáljon át rajta
  • Nagy labdára (fitball) hason rátenni, óvatosan rugóztatni, majd döntögetni előre-hátra, jobbra-balra, nézzük a reakcióját, hogy milyen az egyensúlyi helyzetek változására https://pin.it/6WNAQRV
  • Hintázás vagy ha nincsen akkor lepedőbe tenni és meglengetni

1-3 éves kor

  • Csepp hintában, fészekhintában hintázás. Csepp hintában bármely irányba, becsavarni, kicsavarni, jobbra-balra körbe körbe… mind addig amíg a gyermek élvezi, a reakcióit figyeljük folyton.
  • Forgó egyensúlyozó ülőkébe/biliboba/mini forgóba ülni billegtetni minden irányba, a tetejére ráállni és egyensúlyozni
  • Gördeszkán ülésben hajtsa magát lábaival előre, hátra, tegye fel a lábait és mi húzzuk toljuk előre-hátra közben, ha stabil az egyensúly pacsizni is lehet váltott kézzel

3-7 éves kor

  • Otthoni akadálypálya készítése, kúszás, mászás,ugrálás,  egyensúlyozni úgy hogy egy babzsák van a fején, magasabban egyensúlyozás, pörgés, csipesszel csippentések,célzó dobás, célzó gurítás, palacsinta gurulás láb között plüssel, vagy ha tud bukfencezés is legyen benne https://pin.it/5wJEhSg
  • Elefánt lépegetőn egyensúlyozni, menni, nagyobbaknál akár kréta pályán végig menni, lehet benne egyenes szakasz, kanyarodás, terpesz zár lépegetés, valamire rálépni, valamit átlépni… https://pin.it/58Lpnd9
  •  Csukott szemes pályát csinálni, ahol kisebbeket végig lehet kézenfogva vezetni és mondani nekik, hogy most mi történik, nagyobbakat pedig csak instruálni merre menjenek mit csináljanak https://pin.it/1qHWbgD
  • Ugrókötelezés, ugrókötélen végig egyensúlyozás, felette terpeszben ugrálni, cikkcakkban ugrálni, átmászni alatta
  • Bilibóban pörgés, bilibo tetején állás 2 lábon, egy lábon, tapsolás, guggolások, leugrás

Tapintás, taktilis érzékelés

A bőr a legnagyobb ingerfelvevő érzékszervünk, megérezzük általa a nyomást, a tapintást, a hideget, a meleget, a szelet, az esőt csak hogy párat említsünk. Nagy kiterjedése miatt sok ingert tud egyszerre fogadni és feldolgozni. A taktilis túlérzékenység megjelenhet egy gyermeknél úgy, hogy nem szeret homokozni, nem szereti, ha koszos a keze, azonnal törölgetni kell azt, nem szeret különböző anyagokhoz hozzáérni, válogatós, nem szereti keverni az ételek textúráit, nem szeret mezítláb lenni, zavarják a ruhában a címkék. Ilyen esetben is fontos, hogy nagyon lassan haladva próbáljuk meg a gyermeket játékos módon hozzászoktatni az új ingerekhez. A szülő, aki együtt van a gyerekkel, hamar meg tudja figyelni, melyek azok az anyagok, melyektől a gyermek viszolyog. Ilyenkor érdemes lehet hasonló állagú anyagokkal megbarátkoztatni a gyerkőcöt. Például, ha nem szeret a "piszkos" homokban turkálni, hívjuk be a konyhába, mikor tésztát gyúrunk, engedjük őt összekoszolódni, kimérni a lisztet, megkeverni, majd mutassuk meg, hogyan lehet összekeverni, és hagyjuk, sőt biztassuk arra, hogy ő is turkáljon benne, mert jó móka. Sokszor segíthet egy új környezet, és egy másik felnőtt is, mivel a gyerekek más környezetben, más felnőttekkel, egész máshogy viselkedhetnek. Fontos kiemelni, hogy sok esetben a túlféltés is okozhat ilyen tüneteket, a rendszeres, azonnali kézmosás például azt üzenheti a gyereknek, hogy nem szabad, hogy a kezére kerüljön valami.

0-1 éves kor

  • Különböző textúrákkal végig simogatni, majd odaadni a kezébe, hogy ő is fogja meg. Mind a két kezébe más más anyagot is adhatunk, hogy a különbséget is érezze. PL: vatta, szivacs, kendő 
  • Különböző felületű labdákkal, tüsi labdákkal végig masszírozni, ameddig jól esik neki

1-3 éves kor

  • Gyurmába vagy ha kisebb és mindent megeszik még, inkább só liszt gyurmát kilapítgatni és különböző tárgyakat jól beletenni, amit neki ki kell szedegetnie.
  • Alagút bejárataihoz „függönyt” készíteni és fellógatni. akár egy kendő, akár pár különböző textúrájú anyagból csíkok, a lényeg, hogy amikor ki vagy be mászik a baba érintkezzenek a bőrével ezek az anyagok.
  • Különböző felületeken sétáljunk, lehetnek ezek speciális szőnyegek, vagy eszközök, vagy otthoni tárgyakat letenni a földre pl: pára, lego, plüss, törölköző… vagy kinti pályát csinálni pl: homok, kavics, víz… vagy mezitlábas parkba menni is igazán jó móka https://pin.it/6q8iYPA
  • Különböző anyagokat kis tálak tenni és belenyúlkálni mindegyikbe pl: vatta, bab, gyurma, slime… Ha nagyobb a gyermek akkor csukott szemmel felismerőset játszani
  • Egy tálba rizst tenni és pár kisebb tárgyat, bele kell kotorni és kikeresni azokat

3-7 éves kor

  •  Kézzel/lábbal/ujjal festés gyerekbarát festékkel. Ha nagyobb már a gyermek és nem csak a festés pacsálás öröméért csinálja, akkor különböző mintákat próbálon meg csak az ujjával kifesteni

Ízérzékelés, gusztatorikus rendszer

Ahogy a taktilis érzékelésnél, itt is hasonlóan lehetnek a gyermekek válogatósak, vagy éppen kevésbé kedvelik a fűszeresebb ételeket, vagy mindenbe több fűszer kell, de előfordul, hogy nem érzik az erős ízeket. Otthon kis falatkákat csukott szemmel a szájukba lehet rakni és kitalálósat játszani.

1-3 éves kor

  • Különböző pici ételfalatokat csukott szemmel a szájba helyezni és megkóstolni, ki kell találni mi lehet az kisebbeknek előtte megmutatni mi van a tányéron, nagyobbaknál ez nem szükséges

3-7 éves kor

  •  Különböző pici ételfalatokat csukott szemmel a szájba helyezni és megkóstolni, ki kell találni mi lehet az kisebbeknek előtte megmutatni mi van a tányéron, nagyobbaknál ez nem szükséges

Minden gyermeknél eltérő tünetek lehetnek, van akinél csak 1 területen, van akinél több, vagy az összes területen jelenik meg. Amennyiben tapasztalsz gyermekednél valamilyen eltérést, mindenképp szakember felkeresése és célirányos szenzoros terápia megkezdése javasolt! (TSMT, Ayres, Dszit...)